A csillogáson túl!- egy recepciós lány őszinte vallomása

Nem minden a pénz és a csillogás, ha kedvezőtlen és olykor elviselhetetlen körülmények állnak a háttérben.

Mikor elérkezik a kellemes nyári idő és ráhangolódnak az emberek az elkövetkező három hónapra, mindig eszükbe jut a vakáció. Akik megtehetik biztosan elutaznak pár napra vagy akár hétre kipihenni a tél okozta fáradalmakat és haza térve újul erőre kapva vetik bele magukat a hétköznapokba, tele kellemes és felejthetetlen emlékkel.

Az úti cél kiválasztása után merül fel a kérdés, milyen típusú szálláson foglaljanak szobát. Mindegy, hogy melyiket választják az apartman kivételével ugyanis telis tele vannak különböző jobbnál jobb szolgáltatásokkal.

Megérkezéskor körül ölel a csillogás és pompa, a kedves segítőkész szavak. S ha minden a legnagyobb rendben és úgy van ahogy azt megírták elkezdődik a lazítás. Naponta jönnek a takarítók és csinosítják újra a szobát, a bárban szórakoztató pultosok és hatalmas italválaszték várja az arra tévedőket. A korgó gyomrokat megtölteni kívánó vendégek az étteremben találják meg a megoldást ezen fajta szükségletük kielégítésére.

Az udvaron található medence és annak partja fantasztikus és egyben megnyugtató látványt nyújt. A napozó ágyak és az égszín kék víz tükröződése hatalmas löketet ad a nyári pihenés megindításához.

Amíg mi nyaralunk bele sem gondolunk mennyi munka és alázat van kényelmünk biztosítása érdekében. Épp ezért köszönjünk meg mindig mindent, beszélgessünk kicsit a személyzettel ha látunk rá hajlandóságot, sokszor jól esik nekik és igazi feltöltődést is jelenthet.

Másrészről tekintsük kicsit más szemszögből a hotelek, szállodák mindennapjaiba, pontosabban egy recepciós hölgy szemével fogjuk most kémlelni az eseményeket.

Egy olyan fiatal nő személyében, aki bízva a sikerben és látva a hatalmas csillogást,hírnevet rendkívüli bizalmat szavazva egykori munkahelyének boldogan, izgatottan és teli kíváncsisággal vette fel a munkát egy januári napon.

Mit gondoltál,mikor közölték veled, hogy megkaptad az állást, milyen elképzeléseid voltak a munkával kapcsolatban?
Első benyomásom az volt, hogy az életem jó irányba fordul, kapok az élettől egy nagy lehetőséget, hogy megmutassam, mit tudok. Egy elegáns szálloda recepciósaként nagy terveim voltak…. Azt gondoltam, hogy majd igazán jó tapasztalatot szerzek és jó „dobbantási”lehetőség is lesz egyben.

Hogyan viszonyultak hozzád, mint új munkavállalóhoz valamint mint új emberhez?
Mint új munkavállalóhoz jól viszonyultak az elején, elég jó a beilleszkedési készségem, így nem volt nehéz a kollégákkal jó viszonyt kialakítani.

Mikor kezdődtek a gondok, problémák?
Eltelt másfél hónap …

Miben nyilvánultak meg ezek?
Egyre többször osztottak be éjszakai műszakban, amit egyrészről nem bántam, mert emelte a fizetésemet, azonban nagyon kimerítette a szervezetemet. A vezetőség egy férfi tagja több alkalommal szexuális töltetű megjegyzéseket tett, amit természetesen az elején tudtam kezelni, viccesen vissza –vissza vágtam, de amikor folyamatosan ezt kapja az ember, nem túl kellemes érzés. A megjegyzések után következtek a kérdések, mint például: Milyen színű bugyi van rajtam? Hogyan szoktál zuhanyozni? Hogyan szeretem a szexet? És még rengeteg hasonló kérdés. Legtöbbször azt a kérdést kaptam meg, hogy mikor megyek szobára?

Mi volt az utolsó csepp a pohárban?
Ezután következett a „megtorlás”. Minden egyes feladatot, amit elvégeztem kritizált, ha jól csináltam valamit, akkor, azért ha rosszul azért. Rengeteg plusz munkát kaptam, szó szerint megtorolta, hogy nem hódoltam be neki… Mindenbe belekötött, bármiről volt is szó.

Mennyi időt dolgoztál ott?
4 hónap után feladtam, bevallom feladtam nem bírtam tovább a folyamatos atrocitásokat, fiatalnak éreztem magam ahhoz, hogy így, ilyen körülmények között dolgozzak tehát felmondtam.

Milyen gondolatokkal, érzésekkel távoztál?
Érdekes dolog, hogy miután felmondtam, megtudtam, hogy már kerestek a helyemre valakit, ebből láttam, hogy igen érdemes volt felállni és továbbállni, mert ezen a helyen semmi sem fog változni már.
Hogyan befolyásolták ezek a jövőbeni terveidet ezzel a munkakörrel kapcsolatban?
Tanulópénz volt számomra az eset. Ezt is megtapasztaltam, amit biztosan fel fogok tudni használni más munkahelyeken.
„Elestem” de felálltam, találtam új munkát, amit nagyon szerettem. Nem bántam meg semmit, ma is ugyan úgy cselekednék.

Mint minden munkahelyen itt is volt próbaidő, amit ők betanulási időszaknak neveznek. Ezzel semmi probléma nem lett volna ha törvényesen folytatják. Viszont ez esetben egy forintot sem kapott a munkavállaló azért a 14 napért. De még ez volt a legkevesebb és legkisebb baj. Tudomásomra jutott az is, hogy mikor behívták interjú alanyomat elbeszélgetésre közölték vele,hogy egy olyan hölgy helyére szánják akit még el sem bocsájtottak. Valamint az is kiderült, hogy már a felmondás előtt új személyt kerestek a recepciós állásra.

A történtet tanulsága szerint jobban jár mindenki ha körültekintően jár el álláskeresés közben. Bár minden előítélet nélkül is akadhatnak problémák amik csak idő közben törnek felszínre. Ha már bekövetkezett a baj állj ki magadért és harcolj becsületedért!