Eljegyzés!?

Az emberek életében egyszer csak eljön az az időszak mikor párt választanak maguk mellé, hogy a későbbiekben együtt éljék le jobb esetben az egész életüket és közösen alapítsanak családot. Sok időnek kell eltelnie bizonyos esetekben, ahhoz, hogy ez megvalósuljon mégis hiszem azt egyszer mindenki megtalálja a nagy Ő-t és a végtelen boldogságot az oldalán.

Minden kislány biztosan álmodozott arról milyen lesz majd az esküvője. Hogy fog kinézni a menyasszonyi ruha – habos babos hercegnős vagy visszafogottabb –  , kiket hívna esetleg meg. Részletről részletre képesek már kiskorban megtervezni a dolgokat a lányok. Arról is konkrét elképzelésük lehet milyen férfihoz szeretnének hozzá menni.  Ez a fantáziálgatás az idő múlásával és gondolkodásunk fejlődésével változhat, de ez egyáltalán nem biztos. Nos ami az egésznek a kezdete az a leány megkérése. Itt fel is merül a következő kérdés:

„Jó ötlet” az eljegyzés?

Felelőtlen döntésnek semmi képen nem mondanám, hiszen kevésbé nagy súllyal rendelkezik, mint egy esküvő.  Az eljegyzés egy lépcsőfok a kapcsolatokban  ami egy erősebb, összetettebb dolgot jelent. Azt, hogy megérett két ember lelkileg arra amit a jövőben elterveztek. Sikerült megismerniük egymást, összecsiszolódni olyannyira, hogy ezt a lépést a férfi meg merje lépni és a nő igent merjen mondani.

Van e megfelelő alkalom?

Ezt értem úgy, hogy  létezik e akár időbeli akár érzelmi távolságban egy olyan dátum vagy konkrét periódus ami eljöttével érkezik el a leány kérés. Biztosan sokakban felmerül a kérdés is, mennyi együtt járás után „illik” a férfinak elgondolkodni a nagy napon.  Véleményem szerint sokan vannak vele úgy, hogy nem számít sem kor sem együtt töltött idő távlata, hisz ha szeretik egymást, becsülik a másikat nincs akadály a boldogságuk előtt.  Az ilyen párokat tudom becsülni , ugyanakkor midig ott van az ellenkezőjének a lehetősége is. Az örökhűség fogadása nagy felelősség, amit be kell tartani még a halál el nem választ!

A férfi számára fedhetetlen döntés, szerintem. Hiszen rajta áll mikor kötelezi el magát örökre és mikor érzi azt, hogy valaki mellett megtalálta az igazi boldogságot. Nem mellékesen biztos vagyok benne a legtöbb férfi érzi már és tudja mikor jön el a pillanat. Biztos látja a párján mennyire szereti, mennyire érzi tartósnak a kapcsolatot. És, hogy egyáltalán megérett e a tovább lépésre.

Szerintem tehát ennek örülni kell. Mert olyan is akad mikor a lány már türelmetlenül várja mikor lesz menyasszony. Szóval nem ő lesz az aki megteszi a lépést. Célozgatni lehet persze és utalgatni de úgyis csak akkor fog megtörténni a “varázslat” ha a férfi megérett rá.

Egy másik szempontból nézve; hallottam szép számmal olyat mikor a lány kéri meg a fiút. Sokaknak tűnhet bizarrnak  az eset. Értve ez alatt az olyan családokat, párokat aki az egyszerűség hívei, a hagyományos módszer kedvelői. Más megközelítésből viszont a mai világ ível a modern szokások hatalmával. Tehát minden megszokás kérdése.

Ki ennek, ki annak a stratégiának hódol. Egy a fontos csak akkor köteleződj el ha komolyan akarod és tisztaszívből!!

Beszélhetnénk még itt a gyűrű,helyszín választásáról is de arról még sokat lehetne témázni.