Hétköznapi példaképek

Talán te sem gondolnád de valakinek bizony a példaképe vagy!

Ha magamból indulok ki, márpedig csak onnan tudok be kell valljam, hogy ha a példakép szót meghallom nem egy ember jut eszembe.

Felnézek a saját környezetemből több mindenkire is. A vicces az egészben az, hogy nekik fogalmuk sincs mennyi mindent adnak nekem, napról napra csupán azzal, hogy élnek ezen a világon.

Ha rendszerezni szeretném – bár sorrendet felállítani nem tudok – több szempont alapján alakult ki a képzeletbeli felsorolásom. Ugyanis, vannak akiknek a kitartását tisztelem, becsülöm, s ad nekem egy akkora löketet, feltöltődést nehezebb napjaimon ami simán átlendít a holtponton. Ahogy látom az elért sikereit, azt az elszántságot ami csak előre viszi s soha de soha fel nem adja, a negatív gondolatokkal köszönő viszonyban sincs, maga a mennyei megvilágosodás.

A következő emberre szókimondósága miatt tekintek fel, többnyire azért mert kiáll az igazáért ezzel önbizalmat sugározva mások felé is. Hisz ha ő megmeri mondani illetve tenni, én miért ne állhatnék ki magamért? Miért kellene elnyomva lennem? Bajom úgysem származhat belőle, mert az igazság mindig győzedelmeskedik.

Akad aki céltudatossága révén keltette fel érdeklődésemet, s így vívta ki a példakép szerepét személyemnél. Az ő tulajdonságai rendkívül becsülendők, olyannyira, hogy szerintem bárki, minden rossz szó nélkül gratulálhatna neki azért amit véghez vitt és még véghez fog vinni. Minden élethelyzetben keresi, kutatja az apró dolgokban fellelhető lehetőséget, ezáltal van mindig jókor jó helyen. Árad belőle a pozitív gondolkodás, nem ismeri a lehetetlent. Lépésről lépésre, a kicsitől a nagyig egészen a beteljesedésig fokozatosan halad előre, így építve erős alapot élete folyamán egy biztos jövő érdekében.

Arra a személyre is érdemes figyelmemet fordítanom, aki történjen bármi is a hétköznapokban, vagy hétvégeken, mindig mosolyog. Bármikor akad egy jó szava a másikhoz. Mindig azt keresi,kutatja, hol van az adott élethelyzetben a boldogság kapuja s többnyire meg is találja. Hihetetlen pozitív energia áramlik belőle a világ felé amit egyedül csak magának köszönhet, s egy olyan „képesség” van a birtokában amit talán saját maga nem is észlel. Úgy ad, hogy közben saját hétköznapi életét éli.

Tehát név nélkül Ők lennének az én hétköznapi példaképeim. Nagyon fontos, hogy vannak nekem, hisz ha bármikor megtorpanok rögtön eszembe jut egyikőjük és az erő abban a percben elönti testemet, lelkemet ezzel továbblépve az én kis képzeletbeli létrámon.

Köszönöm Nektek!